Dariush, 21 éves: „Budapest egy romantikus város. Amikor leszáll az éj és a fények kigyúlnak a Duna-parton, az olyan gyönyörű, hogy órákig tudnád nézni.”

„Egy nap megmutatom majd ezt az egészet az anyukámnak is. Addig is meg fogom mutatni egy csomó turistának, akik lehet, hogy szintén belezúgnak majd.”

„Azért is szeretem ezt a várost, mert itt szabadon sétálhatok, azt tehetem, ami jólesik, és leülhetek bárhová, hogy a jövőmön gondolkodjak. Én egy kis afganisztáni faluból származom, de Budapest ma már az otthonom, és úgy érzem, hogy a sikere rajtam is múlik.”

„Vigyáznunk kell Budapestre. Tisztán kell tartanunk, és ha tömegközlekedésre szállunk, mindig szabályosan, jeggyel vagy bérlettel szabad csak utazni. És talán még több zöldre lenne szükség a városban.”

Az afganisztáni Ghazni vidékéről származó Dariush 12 éves volt, amikor a hazara népcsoporthoz tartozó édesapját fegyveresek meggyilkolták. A fiú az édesanyjával Iránba menekült, de ott vajmi kevés lehetőségük volt boldogulni. Végül arra jutottak, hogy a fiú egyetlen reménye, ha másutt próbál új életet kezdeni.

Hat hónapon át vándorolt országról országra, hogy biztonságos helyre jusson. Az odüsszeiája akkor ért véget, amikor egy rendőr elfogta, miközben éppen átlépte a magyar határt. Aznap egy másfajta utazás vette kezdetét számára.

Miután nemzetközi oltalmat kapott, Dariush egy fóti intézménybe került, ahol a Magyarországra egyedül érkező menekült gyerekeket szállásolják el és gondoskodnak róluk. Itt előbb megküzdött a magánnyal, ám idővel elsajátította a magyar nyelvet, és később a középiskolát is elvégezte. Az iskolában az új barátai és a tanárok nagyon sokat segítettek neki.

„Akkor találkoztam először Petőfi Sándor verseivel, aki nagyon tisztán és szenvedélyesen ír” – mondja Dariush. – „Mivel gitározok és énekelek, nagyon érdekelnek a magyar romantikus versek.”

Dariush ma már az idegenforgalom területén igyekszik karriert építeni. Ezen kívül besegít menekültek életéről szóló oktatási rendezvényeken, és szeretett gitárján gyakran játszik fóti alma matere gyermek lakóinak. Mostanság a leghőbb vágya, hogy magyar állampolgárságért folyamodjon.

„Ez az ország biztonságot, szabadságot adott nekem és itt az emberek elfogadnak. Rá vagyok kattanva Magyarországra”.

Menekültek. Hétköznapi emberek, rendkívüli sorsok. Oszd meg a történetüket!