Asia története, Szlovákia
Fotó: © UNHCR/G. Dunajčíková
„Gyönyörű nő gyönyörű lélekkel” – így írják le őt a barátai. Asia története arról szól, milyen nehéz és veszélyes is lehet sikeres nőnek lenni Afganisztánban.
„A családom és én is a televíziózásban és a televíziózásért dolgoztunk, és szerettük ezt az életet. Mind a hat gyermekem szerepelt valamelyik tévéműsoromban. Számos műsor producere voltam ugyanis, volt amelyik nőknek szólt, volt amelyik gyerekeknek, és olyan is, amelyik férfiaknak. Túlnyomórészt Németországban és Franciaországban készítettem műsorokat.
A bajok akkor kezdődtek, amikor a műsoraim népszerűbbek lettek, mint a nemzeti tévé hivatalos műsorai. Ráadásul a nemzeti televíziónak szintén dolgoztam. A helyzet egyre bonyolultabb és veszélyesebb lett. Miért? Független, jól ismert nő voltam, aki külföldi országokkal működik együtt. Arról nem beszélve, hogy a családomból egyedül én éltem túl a polgárháborút, így a hátterem nem volt a legkedvezőbb abban a politikai helyzetben, amelyben éltünk.
Végül, amikor elvesztettem a férjemet, úgy döntöttem, elhagyom az országot. Meg kellett védenem a gyermekeimet. Hirtelen kellett menekülnünk, és a körülmények miatt még külön is kellett válnunk. Amikor először megérkeztem Szlovákiába, csak két gyermekem volt velem. Életem 20 legnehezebb napja jött ez után. Csak vártam és vártam a másik három gyermekemre, úgy, hogy semmi hírem nem volt felőlük. Ezt a 20 napot úgy éltem meg, mintha 20 év lett volna. A legidősebb lányom Afganisztánban maradt, egy külföldihez ment férjhez, és végül Kanadába költöztek.
Most csak a mában élek, és nem nagyon tervezek a jövőre. Amit akartam, az az volt, hogy a gyermekeim iskolába járjanak. Egy civil szervezet, a Marginal segített, és így végül ez sikerült. A legidősebb fiam most éppen arra vár, hogy felvegyék az egyik szlovákiai egyetemre, ami nagy előrelépés lesz az életünkben. Nemrégen kórházba kerültem egy időre, így hát legföljebb még azt remélem, hogy egészséges leszek, és nem adódik semmi komplikáció.”
Szöveg: Gabriela Dunajčíková, UNHCR
