Akkor készítettem ezt a felvételt, amikor a Zaatari menekülttáborban forgattuk a „Bábel” soron következő adását. Igencsak vegyes érzelmek kavarogtak bennem, amikor mindezt láttam.
Awad 78 éves. A szíriai háború kitöréséig, illetve amíg az el nem érte Al Mazerab városát, ahol élt, soha nem is gondolt arra, hogy elhagyja a hazáját.
„Köztiszteletben álló családként éltünk Szarajevóban. Jó életünk volt. Volt egy házunk és egy lakásunk. A háború azonban nem válogat, és mindent elveszítettünk.”
Ez Radonja Radenka története. A bosznia-hercegovinai kormány 47 éves egykori magas rangú és jómódban élő hivatalnokáé, aki ma cigarettát árul ugyan az utcán, ám a lelkierejét nem veszítette el.
Khulood iraki menekült volt Szíriában, majd a háború onnan is elűzte. Most a temesvári Vészhelyzeti Tranzit Központban várja, hogy új hazájába költözhessen.
Tizenöt gyilkosan kimerítő napon át cipelte a hátán Awad idős édesanyját és a lányát, Zainabot, amíg biztonságba jutottak.
Malajziában sem könnyű a Myanmarból érkező menekültek sorsa. Ted Adnan fotós azonban nemcsak ezt vette észre az országban, hanem a vallási tolranciát is.
A szíriai válság miatt Mohamed nem válthatta valóra az álmát, hogy tanár legyen. Ám ő nem adta fel a reményt. Mindent elkövet, hogy újrakezdje az életét.
Egy autóbusznyi menekült gyereket látott vendégül a budapesti Műjégpálya tavaly decemberben. Felejthetetlen élményt kaptak ők is, és a kísérőik is.
Tudjon meg többet a menekültekért végzett munkánkról UNHCR.hu