Lukács Csaba, újságíró
Az Észak-Korából menekült Szun Szil Li 2013 októberében Szöulban – Fotó: Lukács Csaba
Egy szobában ülök Szöulban, a dél-koreai Nemzeti Emberi Jogi Bizottság épületében, szemben velem pedig egy észak-koreai menekült. Halkan, érzelmek nélkül beszél. Amiket mond, akár 300 éve is közfelháborodást váltottak volna ki, az ő története azonban mai, és a beszélgetésünk helyszínétől alig 70 kilométerre esett meg, a Koreai-félszigetet kettáválasztó demilitarizált övezet másik oldalán.
Szun Szil Li egy rövid hajú, kemény tekintetű nő. Észak-Korából 2007-ben szökött meg, miután 11 éven át szolgált Kim Dzsong Il hadseregében. Ápolónő volt, és többször volt a szemtanúja brutális módon végrehajtott kényszerabortuszoknak, a katonaság kötelékében lévő nők esetében ugyanis a gyermekszülést megengedhetetlen gyengeségnek tekintették, hiszen az anya többé nem tudta teljes odaadással szolgálni a hazáját. Kilencszer próbált megszökni, de mindig visszavitték, megverték és megkínozták. A saját gyermekét az utcán szülte meg.
Azt mondja, a börtönbeli kínzásokat szavakkal nem lehet leírni. A legtöbb nőt szexuálisan rendszeresen megalázzák. Amikor kegyelemért sikoltozott, azt mondták neki, addig folytatják, amíg van ereje kiabálni. Több ízben a gyermeke szemei előtt verték meg.
Amikor végül átjutott Kínába, szívtelen emberkereskedők kezei közé került, akik elszakították tőle a gyermekét. Mindkettőjüket eladták, és Szun Szil Lit rabszolgaként dolgoztatták egy étteremben a határ közelében.
Nem ő az egyetlen, aki a könnyeivel küzd, miközben a rettenetes történetét meséli. A tolmács egyszer csak elnézést kér, és egy ideig képtelen folytatni. A csendet az egykori katonanő töri meg: „Azért mondom mindezt el Önöknek, mert abban reménykedem, hogy a gyermekem, akárhol is van most, talán meglát engem a sajtóban. És akkor, talán, újra egymásra találhatunk. Egyedül ez a vágy éltet. Olyan vagyok mint egy eszelős – minden gyerekben, aki szembejön velem, folyton a saját gyermekemet látom.”
Lukács Csaba a Magyar Nemzet újságírója. A világ számos szegletéból tudósított, nem egyszer az elsők között, a mentőcsapatokkal vagy segélyszervezetekkel érkezett meg természeti katasztrófák helyszínére.
