Egy autóbusznyi menekült gyereket látott vendégül a budapesti Műjégpálya tavaly decemberben. Felejthetetlen élményt kaptak ők is, és a kísérőik is.
„Köztiszteletben álló családként éltünk Szarajevóban. Jó életünk volt. Volt egy házunk és egy lakásunk. A háború azonban nem válogat, és mindent elveszítettünk.”
Ez Radonja Radenka története. A bosznia-hercegovinai kormány 47 éves egykori magas rangú és jómódban élő hivatalnokáé, aki ma cigarettát árul ugyan az utcán, ám a lelkierejét nem veszítette el.
Kétszer menekült el Afganisztánból Muhammad. Először Pakisztánban élt, másodszor pedig Lengyelországban kötött ki. Ahol ma iskolába jár, és boldog.
Malajziában sem könnyű a Myanmarból érkező menekültek sorsa. Ted Adnan fotós azonban nemcsak ezt vette észre az országban, hanem a vallási tolranciát is.
Akkor készítettem ezt a felvételt, amikor a Zaatari menekülttáborban forgattuk a „Bábel” soron következő adását. Igencsak vegyes érzelmek kavarogtak bennem, amikor mindezt láttam.
Mohad, az egykori halász egyedül menekült el Szomáliából. Évekig kellett várnia, míg végre Lengyelországban magához ölelhette a feleségét és a gyermekeit.
Sahara Szomáliából menekült Jemenbe évekkel ezelőtt, ahol ismét bajba került, mígnem a közelmúltban felajánlották neki az áttelepítés lehetőségét.
Bár Sebastian Rich brit fotós már sokat megélt a világ válságövezeteiben, egy szudáni menekült kislány ártatlansága és jósága még őt is a lelke mélyéig meghatotta.
Tíz éve menekült Philippe Elefántcsontpartról a Közép-afrikai Köztársaságba. Azóta nincs híre a családja felől.
Adi otthon, Szíriában számítástechnikát tanított egy középsikolában. Ma még egy telefonja sincs.
Yasser az után menekült el Damaszkuszból, hogy egy bombázás megölt 400 embert a környékükön. Ma már egy bulgáriai táborban gyerekeket tanít.
A szudáni Tagwa olyan tehetséges, hogy kapott egy hollandiai ösztöndíjat. Újságíró akar lenni. Csakhogy menekültként Dél-Szudánból Európába eljutni nem könnyű…
Csak a kihalt menekülttábor várta egy 25 évvel ezelőtti napon Szigeti Tamást Csillebércen. A keletnémetek a határnyitás hírére csapot-papot hátrahagyva indultak Nyugat felé.
Tizenöt gyilkosan kimerítő napon át cipelte a hátán Awad idős édesanyját és a lányát, Zainabot, amíg biztonságba jutottak.
Awad 78 éves. A szíriai háború kitöréséig, illetve amíg az el nem érte Al Mazerab városát, ahol élt, soha nem is gondolt arra, hogy elhagyja a hazáját.
„Végül idén márciusban a feleségem és a lányom biztonságban megérkeztek szlovén földre. Ez volt életem egyik legboldogabb pillanata.”
Suleiman egy civil, kormányzati és nemzetközi szervezetek alkotta összefogásnak köszönheti, hogy miután Szíriából elmenkült, Szlovéniában ismét együtt lehet a családjával.
A 102 éves Saada csak akkor menekült el Szíriából a bombázások elől, amikor az unokája megígérte, hogy ha meghal, hazaviszi a testét, és ott temeti el.
Amikor Adelin Petrisor három éve Tunéziában találkozott Ibóval, a szomáliai menekült kislány mindössze hét hónapos volt…
A fiatal belarusz pár, Hanna és Jauhen részt vett néhány tüntetésen Alekszandr Lukasenka elnök ellen. Röviddel később menekülniük kellett az országból.
Khulood iraki menekült volt Szíriában, majd a háború onnan is elűzte. Most a temesvári Vészhelyzeti Tranzit Központban várja, hogy új hazájába költözhessen.
A 78 esztendős Georgina 6 évesen végignézte a bátyja halálát, amikor a családját elűzték a földjéről. Majd 64 évesen a drogkartellek elől kellett újra menekülnie.
A 4 éves Shahadot a házuk romjai alól mentették ki. Bátyja, kishúga és öt további rokona a romok alatt maradt. A család még aznap elmenekült Szíriából.
Szun Szil Li, miután 11 évet szolgált Kim Dzsong Il hadseregében, végül elmenekült Észak-Koreából. Elmondhatatlan szenvedéseket látott és élt át.
A szíriai válság miatt Mohamed nem válthatta valóra az álmát, hogy tanár legyen. Ám ő nem adta fel a reményt. Mindent elkövet, hogy újrakezdje az életét.
Bilal boldog volt, olyan életet élt, amilyenre mindig is vágyott. Remek állás, szerető család. Ám jött a szíriai háború…
Tudjon meg többet a menekültekért végzett munkánkról UNHCR.hu